Ágota, Dorottya - Szüzek

Február 5. Ágota napja

Amíg Veronika tulajdonságot, cselekményt jelöl, addig Ágota, Dorottya állapotot. Konkrét személyek, "szüzek", akik mártírságát legendájuk őrzött meg. A szokásos kegyetlenségek közül egyet ki kell emelnünk. Ágota melleit kínzása közben szétroncsolták, levágták, ám Szent Péter meggyógyította eredeti szépségére.

Ágota a Tejút erőket indítja itt be. Ne feledjük, a gyermek Jézus, itt szoptatós baba még, akit a tejút önzetlen szeretetenergiái táplálnak. Hány évig szoptatja Fehérlófiát anyja? 2x7, közben a "fára" küldi, próba gyanánt. Vagyis a tej a hetessége folytán a mozgósító, a növekvésre serkentő erő. A fehérsége révén a fény közvetítője. 

Idevág a farsangi dalocska egyik sora is:

Ből, ből, ből, három nagy keszkenőből.

Mind asszonyok, mind lányok

Elöl bögyöt csinálnak

Ből, ből, ből, három nagy keszkenőből. 

Jöhet a "miért" kérdés? Miért 3 nagy keszkenőből? Miért nem praktikusabb 2-ből? Mit szimbolizál a 3 keszkenő? Ehhez egy másik népdalt kell segítségül hívnunk.

Három piros kendőt veszek,

Ha felveszem, piros leszek, ájna... 

Piros leszek, mint a rózsa,

Rám illik a babám csókja, ájna...

Három fehér kendőt veszek,

Ha felveszem, fehér leszek, ájna... 

Fehér leszek, mint a hattyú, 

Nem ölel meg minden fattyú, ájna...

Három sárga kendőt veszek, 

Ha felveszem, sárga leszek, ájna... 

Sárga leszek, mint a halál,

Elrepülök, mint a madár, ájna...

Három tarka kendőt veszek,

 Ha felveszem, tarka leszek,

 Tarka leszek, mint a világ,

 A síromon nőjön virág.

Test-lélek-szellem működését kívánja befolyásolni a leány, a vágyainak adva hangot. "Elkendőzi" a valós állapotát, s a magára vett kendőkkel öltözteti  magát pirosba, az izzó fiatalság állapotába, ahol a Marsikus erők vezetik, mind szellemileg, mind lelkileg (rózsa), mind testileg (csók). Aztán megtisztul, Holddá válik, visszatükrözi Nap férjének ragyogását, tejút erőkkel táplálkozik (hattyú - mint egyik Tejút-ág) és lemond a tisztátlan testiségről. Majd "Napba öltözik" és elrepül... így jut vissza az egységbe, a tarkaságba, ahonnan új virág-világ indulhat növekedésnek.

A női létnek földi keretek között 3-as szerepköre van (a negyedik már túlmutat ezen). Ezért kell három keszkenőből csinálni az "ágotai" bögyöt, merthogy a lányok itt asszonyi életutat varázsolnak maguknak. Nyilván ők maguk lányságát tekintve, a testiség piros színű kendőjét választanák, hiszen "a farsangi diákok" is "piros nadárgban járnak".

Végzetül érdemes hangsúlyozni, hogy az ágotai szerepkör a mégsem elsősorban test, hanem a lélek (mell) működési területén valósul meg, méghozza annak "tüzesítésével" pirossá tételével.  De mi van Dorottyával?

Elég hasonló a legendája, de van benne egy csodás esemény. A teljesség igénye nélkül:

"..Miután továbbra sem engedett hitéből, sőt, azt állította, hogy Krisztus kertjében szokott rózsát és almát szedni, kínzói vasgerebennel szaggatták húsát. Ezek után bíró elé hurcolták, aki halálra ítélte. Elítélője gúnyosan azt kérte tőle, hogy égi jegyesétől küldessen néki azokból a rózsákból, almákból.  ...csoda történt: egy égi gyermekküldönc jelent meg a bíró előtt egy virágokkal és gyümölcsökkel teli kosárral. Ez a jelenet olyan nagy hatást gyakorolt Dorottya bírájára, hogy ő is felvette Jézus hitét."

A rózsa, csakúgy mint fentebb, a lélek szimbóluma. Az alma a test-lélek-szellem hármasságát jelöli, piros színével csakúgy a tavaszi, megifjodó természeti erőket mutatja, csakúgy, mint a gyermek, ki nemcsak ifjú (Vízöntő harmadik holdháza), hanem egyben Szűz is. 

Tehát Gyertyaszentelő Boldogasszonnyal egy ív végére értünk, Veronika nappal pedig egy új ívet kezdtünk, ami már a jövőbe mutat. Ez az ív elsősorban a lelkiségből fakad (Veronikánál a "jövőbe"-látás képessége révén - szem, mint a lélek tükre), de a testi megújulást vetíti előre, varázsolja.

Végezetül az "időjóslás": "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Egyre inkább azt érzem, hogy ez valóban időjóslás, de nem időjárás-jóslás.  Julianna napjára, február 16-ra, talán rá is jövünk, miért.